Ha nem értesz egyet az általam írtakkal, miért olvasod?

A minap épp a szokásos férfias tevékenységeimet végeztem, ha jól emlékszem deszkákat smirgliztem a borostáimmal, vagy nyers (élő) disznót kajáltam, mikor elhatároztam, hogy megnézem mi a helyzet jelentéktelen kis oldalam körül. Nagy meglepetésemre hozzászólás érkezett a női kérdésekről szóló bejegyzésemre. Ez azért volt szokatlan, mert a kommentárok mindenhol ki vannak kapcsolva, az idióták szóhozjutásának megakadályozása végett. A kommentár csak egy pingback volt, amely egy olyan blogra vezetett, amitől sírva nevettem. Ha netán letörölné, teljes egészében átmásolom a rólam szóló bejegyzést, és linket is adok:

Valaki igy vélekedik rólam, és az általam irt dolgokról.

A linkre való kattintás utáni öt percben annyit röhögtem, hogy a rekeszizmaimtól alig férek oda az előttem levő billentyűzethez. Az előttem megjelent oldal kiváló példája a tipikus szenny blogoknak. Keskeny oszlopokba vannak rendezve a szemfájdító fehér háttéren megjelenő mikroszkopikus betűk, az értelmetlen, semmitmondó bejegyzésekkel dunát lehetne rekeszteni. Valahányszor elolvasok egyet ami annyiból áll, hogy “Úgy érzem, hogy nélküle nem is vagyok egy egész.” képes lennék kiirtani egy kisebb primitív törzset, puszta céltalan gyűlöletből. Esetleg mondanivalóból kérsz egy keveset? Ugyanez vonatkozik az olyanokra, akik egy “rólam” oldalt is csinálnak, hogy a szerencsétlen akit érdekel megtudhasson az íróról valamit, ő pedig a kedvenc színéről, állatáról, játékáról, évszakáról, geometriai alakzatáról [nem vicc, ilyent is láttam] magyaráz. Lehet valaki ennél nagyképűbb, mégis semmitmondóbb? Mindenki művészlélek akar lenni, közben írni sem tud egy kibaszott kétszáz szavas blogbejegyzést, pedig nem nagy kunszt felülmúlni az átlagot.

A rólam író hölgyhöz visszatérve, ideje választ adni. Igen, számos alkalommal átbasztak, hazudtak, tapostak belém és küldtek a faszra életem folyamán, ezért is tudok ilyen jókat írni mindenkiről. A rondasággal kapcsolatban néhány nő valószínűleg melléd állna, de a sekélyes kurvák véleménye mindig is hidegen hagyott. Normális nő alatt nem tudom pontosan mit ért, de ha egy olyan nőre gondol, aki jó beszélgetőtárs; képes elfogadni mások véleményét; elég őszinte és egyenes ahhoz, hogy megmondja mit gondol anélkül hogy kerülgetné mint macska a forró kását, vagy magábafojtva kényszerítsen arra, hogy kitaláld éppen mire van szüksége; aki megértő, és melletted van amikor szükséged van rá, de ad szabad időt és elég lehetőséget, hogy magaddal is tudj foglalkozni; aki meg tudja különböztetni a vágyat és szeretetet; aki nem annyira gyáva és gerinctelen, hogy a barátságra kelljen hivatkozni mikor el akar utasítani; aki nem fél szembesülni a saját hibáival és gyengeségeivel; aki nem támad hátba vagy próbál manipulálni áradozással, rinyálással, könyörgéssel vagy más megjátszott érzelmekkel csak hogy kihasználjon; aki elég türelmes és együttérző ahhoz, hogy képes legyen megmaradni melletted; aki szép, de nem helyezi ezt a tulajdonságát a személyisége és gondolatai fölé; akkor elárulom: ilyen nem létezik. Ne gyertek hozzám olyan faszságokkal hogy biztos nem találtam még rá, mert szájbarúglak.

Azt is feltételezi, hogy lelki sérült (mit jelent ez egyáltalán? intenzíven felbasznak az emberek, ez helytállóbb) vagy meleg vagyok. Nem vagyok buzi, ugyanúgy szeretem a puncit mint a kedves író édesapja, de bárcsak ő kevésbé szerette volna, még mikor úgy döntött, hogy gyerekeket akar. Azt is bizonygatja, hogy nem akar analizálni, mikor az imént épp ezt tette. Ezután pedig határozottan állítja, hogy nem általánosít, amit pedig az követ, hogy “az összes faszi egyfolytában csak dugni akar, vagy hogy köcsög szemétládák, meghogy nem elég nekik egy nő, satöbbi.” Igaz, hogy az összes férfi dugni akar, és legtöbbünk a pénzétől kezdve a becsületéig mindent odaadna érte, de van egy hírem: én legalább nem vagyok arcátlanul képmutató.

Nem vagyok politikailag korrekt, általánosítok, egy kalap alá veszek csoportokat, függetlenül attól, hogy ki sértődik meg emiatt, vagy hogy egy többezres csoport két tagja esetleg magára vesz valamit, amit nem nekik szánok. Leszarom. Feldughatjátok magatoknak az elővigyázatosságot és körültekintőséget, úgy írok ahogy akarok, ha sértőnek tartjátok, ne olvassátok. Egy másik dolog amit nem értek; hogyan jött rá ez a dühödt nőszemély, hogy pontosan mit írtam? Némi fejtörés után erre jutottam: kedvenc [mellesleg ócska] blogjait böngészve rátalált egy linkre, ami az én [mellesleg kurvajó] oldalamra mutat. Fogta magát, és rákattintott a női kérdésekkel kapcsolatos linkre, annak reményében, hogy okosabb lesz, mire felháborodott a véleménynyilvánításomon. Ennek ellenére végigolvasta az egész bejegyzést, és ahelyett, hogy személyesen hozzám fordult volna gondjával, a saját blogjára megírta, hogy én ekkorademekkora rohadék vagyok. Hátbazmeg, ha nem tetszik amit olvastál, minek neki még nagyobb szavat adni? Töménytelen mennyiségű szenny van az interneten, ő mégis pont az enyémet volt képes komolyan venni, és felháborodni. Hihetetlen.

Visszatérve egy kis apróságra. Amikor azt írta, hogy bizonyára ronda vagyok, szükséget éreztem a visszavágásra, és ez az alkalom nem visszatérőnek ígérkezik. Ez a nő blogjának jelenlegi fejlécének része, és valószínűleg őt ábrázolja. A képet alig szerkesztettem, csupán két fotót tettem egymás mellé, és rájuk vágtam némi szöveget.

Van, aki ezt használja fejlécnek.

Tessék. És még van pofája tiszta előítélet alapján rondának nevezni engem. Nahát. Nekem most már bizonyítékom van rá, hogy ő az (nem mintha a saját oldalának legtetején éktelenkedő kép nem lenne elég). A magas kontrasztra állított szürkeárnyalatos képek képesek álcázni a éktelenkedő ragyákat és más testi csúfságokat, de az agyamon nem jár túl semmilyen ovis photoshop trükk.

Ja és csak hogy egálban legyünk, én is rakok fel magamról egy képet.

Kövér vagy, tünés innen!

Update: Kürölbelül három órával eme bejegyzés közzététele után az előbb említett blog tulajdonosa ismét egy rólam szóló bejegyzést tett közzé, sőt, a barátja is! Csak így tovább, minden rólam ejtett szóval nekem tesztek szívességet. Egyébként újabb dolgokra derült fény: kicsi a farkam, zsíros a hajam (a képen vizes, de mentegetőznöm felesleges) és Brezsnyev-szemöldököm van. Mégis több figyelmet kapok mint ti, pedig csak hetente pár órát szánok arra, hogy másokból viccet csináljak. Ti vagytok az oka annak, hogy rohamosan népszerűbb leszek, közel semmi erőfeszítéssel. Ennél jobb szórakozást pénzért sem tudnék kapni.

Reklámok

Egy hozzászólás to “Ha nem értesz egyet az általam írtakkal, miért olvasod?”

  1. HAHAHAHA! Basszus hogy te mekkora arc vagy! XD ( egy lelkes rajongó)

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.